április 3-án Bukarestben megrendezték az UNITER (Romániai Színházi Szövetség) díjátadó ünnepségét. A kitüntetettek között volt a 75 éves Lohinszky Loránd érdemes művész, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem tanára, akit életműdíjjal jutalmaztak. /UNITER-gála és díjátadás. Lohinszky Loránd életműdíjat kapott. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./
2000. május 12.
Kárp-szín Fesztivál címmel május 16-21-e között rendezik meg a Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozóját Budapesten. A találkozónak a XVI. kerületi Hunyadvár utcai Erzsébet-ligeti Színház lesz a helyszíne. Kovács Raymund, a kerület alpolgármestere, az esemény egyik védnöke szerint tavaly a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem vendégjátéka kapcsán született meg a magyar színészhallgatók egész Kápát-medencére kiterjedő fesztiváljának ötlete és igénye. Ezentúl évente szeretnének lehetőséget és otthont teremteni a határon túli magyar színiakadémiások anyaországi összejövetelének. A vendégfellépők kérése alapján szakmai foglalkozásokra is sor kerül; így például zenés-színjátszás, mozgáskultúra és beszédtechnikai órákat tartanak majd magyar színészek, szakemberek. Az előadások sorát a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkara színházi tanszéke színészhallgatóinak Morokko című produkciója nyitja. - Mezei Kinga és Szorcsik Kriszta, az Újvidéki Színházban már fellépő főiskolások játsszák Jean Genet Cselédek című darabját. Magyar Attila és Nagypál Gábor /szintén újvidékiek/ Samuel Beckett A játszma vége, valamint Dorde Lebovic Az ezredik éjszaka című művéből készített Az ezredik játszma vége című produkciójukat jegyzik még rendezőként, díszlet- és jelmeztervezőként is.- A Babes-Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszéke színész hallgatói Harold Pinter A születésnap című művével szerepelnek. - A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának másodévesei az Anna álma című előadásukkal lépnek fel. /A Kárpát-medence magyar színi növendékeinek találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2000. május 17.
Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. Elöljáróban Kötő József ügyvezető elnök emlékeztetett arra, hogy rendhagyó rendezvényről lesz szó, amelyet a millenniumi ünnepségek jegyében és a konkrét tennivalók előrevetítésének szellemében bonyolítanak le. Kötő József elnöki jelentésében emlékeztetett a nemzettudat ezeréves múltjára, amelyet soha nem lehetett megtörni. Hangsúlyozta, hogy az önvédelem cselekvő korszakába léptek, a mai feltételek közepette lehetséges az új nemzeti kulturális integráció. A közgyűlés elfogadta a Magyar kultúra fóruma elnevezésű együttműködési megállapodást, melyet az EMKE a következő kulturális szervezetekkel kötött: Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (CSEMADOK), Magyarok Székelyföldi Társasága, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Önkormányzati Nemzeti Közösség, Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány. Ennek értelmében közös célkitűzéseik az anyanyelv ápolása és megőrzése, a szülőföld magyar kulturális hagyományainak megóvása és átörökítése, a magyar kulturális élet szervezése és összehangolása, az egyetemes magyarság jeles személyiségei emlékének méltó ápolása. Az EMKE és a CSEMADOK már alá is írtak egy szerződést, melynek kivitelezésével a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványt bízták meg. Pillich László ügyvezető igazgató ismertette ennek tartalmát: 2001. január 15-ig a két szervezet adatbázist hoz létre Erdélyben és a Felvidéken, január 31-ig, kölcsönös művész vendégfellépéssel, megrendezik Erdélyben a felvidéki magyar kultúra napját, Felvidéken pedig az erdélyi magyar kultúra napját, évente díjazzák a két közösség kulturális életét, pályázatokra épülő közös költségvetést vezetnek. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke a gazdasági előrelépést sürgette: enélkül nincs megmaradás! Az EMKE támogatja a csángó nap megszervezését és hagyományossá tételét. Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke ismertette ennek az Erdély-szerte megrendezésre kerülő rendezvénynek a lényegét, hogy ismertté tegyék a csángó kultúra kincseit és az otthonmaradást szorgalmazó üzleti terveikhez szponzorokat szerezzenek. Délután díjátadásokra került sor. Első ízben tiszteletdíjakat nyújtottak át olyan személyiségeknek, akik oktatói, művelődési, tudós munkásságukkal életpéldával szolgáltak környezetüknek. Oklevelet kaptak: Abodi Nagy Béla, Egyed Ákos, Cs. Erdős Tibor, Guttman Mihály, Kallós Zoltán, Lőrincz Lajos, Vencel Árpád, Veress István. Utána tizenheten vehették át az idei EMKE-díjakat. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság szerkesztője Kacsó Sándor-díjban részesült. További kitüntetettek: Janovits Jenő-díj - Boros Zoltán (bukaresti tévé magyar adásának vezetése), Kacsó András-díj - Antal Miklós, post mortem (a Maros és Hargita Népi Együttesek vezetése), Bányai János-díj - Bálint Erzsébet és Bálint Ferenc (inaktelki tájház megteremtése, Gazda Klára); Kun Kocsárd-díj - Zahoránszki Ibolya (máramarosi szórványmagyar kultúra ápolása) és Kálóczy Katalin (határon túli magyarok kulturális életének szervezése), Nagy István-díj - dr. Angi István (zenepedagógia és zeneesztétika), Bánffy Miklós-díj - Ferenczi István (erdélyi magyar színjátszás), Kolozsvári testvérek-díj - Kolozsi Tibor (Bocskai István nagyszalontai köztéri szobra), Kovács György-díj - Szélyes Ferenc (folyamatosan megújuló színészetért), Poór Lili-díj - Fülöp Erzsébet (meggyőző erejű színészet), Kádár Imre-díj - Visky András (korszerű dramaturgia és színházi szakemberképzés), Monoki István-díj - Róth András Lajos (könyvtárosi és tudományos kutatói munka), Kemény János-díj - Figura társulat (a 10 éve megalapított gyergyószentmiklósi színházi tevékenység), Vámszer Géza-díj - Mihály Zita (muzeológus és műemlékvédő munka), Szentgyörgyi István-díj - Puskás György (dicsőszentmártoni öntevékeny színjátszás megszervezése). Az ünnepség a Házsongárdi temetőben a Bánffy-kripta falán elhelyezett Bánffy Miklós-emléktábla leleplezésével és megkoszorúzásával zárult. /Ördög I. Béla: Önvédelmünk cselekvő korszakába léptünk. Átadták a 2000. évi EMKE-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2000. november 27.
Nov. 25-én Lohinszky Loránd színművészt köszöntötte Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, a Művészt ünnepelte valójában az egész teátrum. A díszelőadás előtt fotókiállítás nyílt a művész jelentős alakításairól. Szűnni nem akaró vastapsba kezdett a közönség, amikor Béres András, a Tompa Miklós Társulat művészeti igazgatója függöny elé szólította az ünnepelt színművészt, aki ötven éve végzett a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. Az igazgató, mint a marosvásárhelyi egyetem rektora is, köszöntötte az ünnepeltet. A köszöntők között volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. /Lohinszky Loránd érdemes művész köszöntése. Vastaps, köszönet a Mesternek. = Népújság (Marosvásárhely), 2000. nov. 27./
2001. április 7.
Marosvásárhelyen két könyvbemutató is volt a Színművészeti Egyetemen. Kovács Levente rendező, a Szentgyörgyi István tagozat vezetője mutatta be dr. Béres Andrásnak, az egyetem rektorának Bevezetés a színházesztétikába című munkáját /egy év alatt a szerző harmadik könyve/. Ungvári Zrínyi Ildikó ismertette a másik könyvet: a teatrológia szak első évfolyamának végzős hallgatóinak /Ari-Nagy Barbara, Bálint Ildikó, Király Kinga Júlia/ államvizsga-dolgozatait adta közre a Mentor Kiadó Színtérkép címen. A három ifjú tanulmányszerző: a Színművészeti Egyetemen pályakezdőként tanárkodó Ari-Nagy Barbara, a sepsiszentgyörgyi színháznál dramaturgként működő Bálint Ildikó és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusaként kutató Király Kinga Júlia. /Thália könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./
2001. április 19.
Ápr. 17-én ünnepélyesen megnyitották Csíkszeredában a IX. Országos Diákszínjátszó Fesztivált (ODIF), amelynek főszervezője ez évben a Hargita Megyei Kulturális Központ (MKK), anyagi támogatója pedig Hargita Megye Önkormányzata. Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem rektora köszöntőjében a színházkedvelő közönség kialakításának fontosságáról beszélt. A találkozó során tizenegy csapat mutatja be előadását a verseny keretében, két csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az ODIF-nak héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrije van: elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /A játszás öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Ápr. 17-én kezdődött a fesztivál, mely évek óta a színművészeti főiskolákra felvételizők fóruma is. A rendezők deklaráltan a profizmus felé való közeledésre helyezték a hangsúlyt. Idén 13 diákszínjátszó csoport vesz részt a találkozón. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente, a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem dékánja vezetésével műhelymunkákon vesznek részt. A rendezvény szakmai fővédnöke Béres András egyetemi rektor, színházigazgató; társadalmi fővédnök Zsombori Vilmos, Hargita Megye Önkormányzatának elnöke. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A színművészeti egyetem nulladik évének is nevezhető a fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 20./
2001. május 28.
Máj. 26-án ballagtak Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem végzősei. Kovács Levente tanszékvezető színészosztálya és Kovács András Ferenc teatrológián végzett diákjai virágcsokrokat tettek a színészkirály Szentgyörgyi István szobrára. Béres András rektor köszönetet mondott a Prospero Alapítványnak, az Illyés és az Apáczai Közalapítványoknak, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a támogatásért. - A város Tompa Miklós Társulata öt végzős színészt és egy teatrológust szerződtet az idén. - A színészképzés magyar tagozatán végzett: Berekméri Katalin, Darabont Mikold, László Csaba, Nagy Alfréd, Ördög Miklós Levente, Péter Hilda, Szabadi Nóra, Szabó Eduárd és Zayzon Zsolt. A teatrológián Balási András, Czegő Csongor, László Zita, Pávai Csanád és Sántha Ágnes Rózsa szerzett diplomát. /Ballagás a Színművészeti Egyetemen. Ha felgördül a függöny, megy tovább az élet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
2001. június 30.
Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort.
2001. augusztus 30.
Megkezdődött a felvételire felkészítő Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatán. Idén a színész tagozaton 13 térítésmentes és 3 tandíjköteles hely van, míg a teatrológiára jelentkezők 7+2 helyre vizsgázhatnak. Újdonság, hogy a színész tagozaton egy helyet roma nemzetiségű jelentkező számára tartanak fenn. A felvételi vizsga szeptember elsején kizáró jellegű képességvizsgával kezdődik, majd nagyszínpadi próbával folytatódik azok számára, akik megfeleltek a selejtezőkön támasztott elvárásoknak. Az eredményeket szeptember 7-8-án függesztik ki. - Évente egy tucat színész végez Marosvásárhelyen, s a kolozsvári színművészeti egyetemen is hasonló képzést biztosítanak. Telítődik a pálya. A jelentkezők számára fenntartott helyek száma mégis azonos az előző években meghirdetettekkel. Kovács Levente kifejtette: most már most több színész van, mint amennyit a társulatok foglalkoztatni tudnak. A színészi pályán is kialakult a versenyhelyzet. A jelenleg alkalmazott egyéves szerződések lehetővé teszik, hogy a társulatok között nagyobb legyen a színészcsere. Magántársulatok jelentek meg, vannak szabadúszók, s tudásukat, tehetségüket más területen kamatoztató színészek is. /Simon Virág: Megkezdődtek a felkészítők a színművészetin. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2001. augusztus 31.
A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának II. éves növendékei, két színpadi produkcióval vettek részt a közelmúltban harmadik alkalommal Kőszegen megrendezett Fesztivál a határon elnevezésű ifjúsági, kulturális fesztiválon és közéleti fórumon. /Vendégszereplésen, meghívásra. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2001. szeptember 7.
A marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem túl van a felvételi vizsgákon, a Szentgyörgyi István tagozat első éves színészosztályában 9 hallgató kezdi el tanulmányait. Teatrológia szak jelentkezés hiányában az idén nem indul. Érdekesség: volt egy-egy roma hely a magyar és a román tagozaton, ám azok is betöltetlenül maradtak. Kovács Levente tanszakvezető emlékeztetett: ötvenöt éve indult a színművészeti egyetem. Ezt az évfordulót most novemberben szeretnék megünnepelni. Készülnek tudományos ülésszakra, előadásokra és egy ünnepi album kiadására. Az anyagi kiadásokra pályázattal pénzalapot nyertek a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától. A színészpálya vonzereje némileg csökkenőben van. Továbbra is nagyon kevesen jelentkeznek Marosvásárhelyről. A vásárhelyi ifjúság érdeklődése a magas színházi jelenségek iránt is csökkenőben van. /(lokodi): Csökkenőben a színészpálya vonzereje. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./
2001. szeptember 15.
Két kötete jelent meg Tóth István /Marosvásárhely/ költő, műfordítónak, de bántotta őt, hogy mindkettő Magyarországon látott napvilágot. A Herbárium című versfüzére, mely növényekről szól, itt azt írták, hogy nem is versek. Gyulafehérvári humanista költészet antológiája című munkáját Dávid Gyulának is felajánlotta, de ő elutasította kiadását. A Budapesti Accordia Kiadó viszont 530 oldalas kötetet hozott ki belőle. Tóth István költő nyugalomba vonulásáig a Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskolán és a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben magyar irodalmat és esztétikát oktatott, 1991-től a helybeli Római Katolikus Hitoktató és Tanárképzőben magyar és latin nyelvet tanított. Több mint tizenöt verskötetet, egy sor fordítás- és tanulmánykötetet jelenetetett meg, drámát is írt. A Szívvel, szóval, tiszta ésszel című kötete pedig válogatás középkori, latin nyelvű költészetünkből. Ez utóbbit a Szent István Társulat /Budapest/, jelentette meg. /Máthé Éva: Elutasították... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./
2001. október 4.
Ötvenéves korában Csíkszeredában elhunyt Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001. okt. 2./, a Csíki Játékszín művésze. A Kolozsvárott született színművész 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a város társulatához szerződött. 1999-től a Csíki Játékszín művésze volt. A csíki közönség Hunyadi Lászlót Carlo Gozzi: Turandot című darabjában, Truffaldino szerepében láthatta volna az okt. 19-ei bemutató előadáson. Legutóbb Szebeni Zsuzsa készített interjút a színművésszel, amelyet Csíkszereda Kulturális évkönyve közölt. Az interjú a Ludas Matyi Csíkországban című darab bemutatója után készül, amelyben Hunyadi Döbrögit alakította igen nagy sikerrel. Ott így vall saját alakításáról "Én éppen az öregedés határán leledzem, és hát erről próbáltam becsempészni valamint az alakításba, magából az állapotból: hogy meg kéne szépen, méltóságteljesen öregedni, vagy még eljátszani a fiatalt egy pár évig, vagy szépen csordogálni lefelé." /(Daczó Dénes): Elhunyt Hunyadi László színművész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Túlságosan rövid pályafutása során a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeként 1976 és 1996 között életre keltette a színműirodalom jelentős alakjainak zömét. Alakításai nagy lélektani hitelességről, alapos szakmai tudásról tanúskodtak. Az utóbbi évadokban a Szatmárnémeti Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Csíki Játékszín és a budapesti Bárka Színház előadásaiban voltak jelentős alakításai. Egyszerre volt a közönség kedvence és a színházi szakma elismert művészegyénisége. Színészi értékét a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán alakítási díjjal jutalmazták. Temetésére okt. 6-án lesz a marosvásárhelyi református sírkertben, evangélikus szertartás szerint. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2001. október 20.
Dehel Gábor Szatmárnémetiben született, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el, Kolozsváron kezdte pályáját. Színészi karrierje rendezői, írói tevékenységgel bővül már a hetvenes évektől kezdődően. 1991-től az Állami Magyar Opera rendezője. Negyven éve színész, rendező és író. Játszotta főszerepek sorozatát, de statisztált is. Színházi pályafutásához hozzátartoznak szakmai cikkei, a rádióban, a televízióban, a színháznál bemutatott írásai. Dehel szerint Szinberger Sándor igazgató-főrendező vezetése alatt a Magyar Opera egyik legtermékenyebb korszakát élte. Dehel Gábor Bukarestben rendezői szakot végzett. - Az Erkel-sorozat közel tíz éves munka. Beleszeretett ebbe a munkába, elsősorban azokba, amelyeket színpadi előadásként újra felfedeztek. Igazi kihívás volt minden részvevő számára. Hary Béla karmester készíti a sorozat hetedik előadásának, a Saroltának zenei anyagát. Szeretné, ha előadásaik eljutnának a hazai színpadokra is, de eddig még Marosvásárhelyre sem jutottak el. Dehel szerint ezeknek az előadásoknak szerepe lehet a sorvadó önazonossági tudat ápolásában. /Hintós Diana: Négy évtized "két úr" szolgálatában. Dehel Gábor színművész és rendező 40 éve a kolozsvári színpadokon. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./
2001. november 24.
Nov. 23-án bensőséges megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem által a hazai magyar felsőfokú színészképzés 55. évfordulója alkalmával szervezett kétnapos rendezvénysorozat. Az intézet volt és jelenlegi tanárai, diákjai, a Nemzeti Színház színművészei, rokonok, ismerősök lerótták kegyeletüket a hajdani rektorok sírjánál. A református temetőben Szabó Lajos, a katolikus temetőben Tompa Miklós és Csorba András nyughelyeinél. Kovács Levente, a magyar tagozat tanszékvezető tanára, Béres András rektor és Ion Doljan, a román tagozat tanszékvezető tanára személyes emlékeiket idézték fel. /Vajda György: Tisztelgés Thália nagyjai előtt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2001. november 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület dec. 1-jén tartja évi közgyűlését Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, ennek keretében a hagyományos EMKE díjkiosztásra kerül sor. Az idei díjazottak: Kacsó Sándor díj, Papp Sándor Zsigmond, kiváló publicisztikai tevékenységéért; Janovics Jenő díj, Jászberényi Emese, a marosvásárhelyi hivatásos rádiózás szolgálatában kifejtett kiváló munkájáért; Kacsó András díj, Füzesi Albert, az erdélyi magyar néptáncmozgalom szolgálatáért, gyerek-, ifjúsági-, valamint faluközösségek tánccsoportjaival elért kimagasló művészi teljesítményéért; Bányai János díj, Szőcs Lajos, a Kőrispatakon létrehozott Szalmakalap Múzeum megteremtéséért; Vámszer Géza díj, Kovács Piroska, a regionális kultúrák megőrzése, a máréfalvi székelykapuk megismertetése és védelme terén kifejtett kiváló munkájáért; Kun Kocsárd díj, Pillich László, a Heltai Alapítvány képviselte új erdélyi közművelődési modell kimunkálásában szerzett érdemeiért; Kun Kocsárd díj, Lukácsy Szilamér, az erdőcsinádi Ifjúsági Ház létrehozásáért, a közép-erdélyi magyar közművelődés szolgálatáért; Nagy István díj, Szép Gyula, az erdélyi magyar zenei élet intézményesülését szolgáló munkájáért; Bánffy Miklós díj, Hajdú Géza, a nagyváradi színjátszás szolgálatában eltöltött több mint három évtizedes kiemelkedő színészi- és intézményszervezői munkásságáért; Szolnay Sándor díj, Ütő Gusztáv, a korszerű művészeti mozgalmak intézményesített ösztönzéséért; Kovács György díj, Györffy András, az erdélyi magyar színjátszás hagyományainak képviseletéért, kiváló alakítások soráért; Poór Lili díj, Méhes Katalin, színház és közönség egymásratalálása érdekében kifejtett igényes színpadi munkájáért; Monoki István díj, Györffi József, székelyudvarhelyi igazgatóként, az erdélyi magyar könyvtárkultúra szolgálatában kifejtett minőségteremtő munkásságáért; Szentgyörgyi István díj, Kalmár Lili, a szórványmagyar öntevékeny színjátszás szolgálatában eltöltött több évtizedes munkásságáért; Emlékoklevelet kap Birck Edit, az erdélyi irodalmi emlékhelyek kialakításában nyújtott tevékenységéért. Balázs Ferenc születésének 100. évfordulója alkalmából az EMKE és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság díjat alapított, melyet első alkalommal Péter Károly, az Aranyosgyéresi Népfőiskola megszervezésért, a népfőiskola mozgalom szolgálatában végzett munkájáért kap. /D. T. K.: EMKE közgyűlés és díjkiosztás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./
2002. január 23.
A magyar nyelv és kultúra jelenlétének, ismertségének erősítése a világban, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése lesz többek között a Balassi Bálint Intézet feladata; a magyarságtudomány fejlesztését célzó központot Pálinkás József oktatási miniszter avatta fel jan. 22-én Budapesten. Az ünnepségen magyar nyelven tartott előadást Amedeo de Francesco, a nápolyi egyetem professzora, Balassi-kutató. /Balassi Bálint Intézet a magyarságtudományért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./ A Balassi Bálint Intézet (Bp., I. Somló út 51.) a közel fél évszázados múltra visszatekintő Magyar Nyelvi Intézet és az 1989-ben alapított Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódja. Az Oktatási Minisztérium 2002. január 1-jei hatállyal hozta létre az intézetet, mely megfelelő feltételeket biztosítva a magyar nyelv tanulásához és a magyar, mint idegen nyelv magas szintű elsajátításához, a magyar kultúra terjesztéséhez határokon belül és szerte a világban. Hasonló intézmény a British Council, a Goethe Intézet, a Francia Intézet, a Dante Intézet, a Cervantes Intézet, a Puskin Intézet stb., melyek kiterjedt intézményhálózattal rendelkeznek. Legfőbb céljaik: vonzó országkép kialakítása, a nyelvoktatás, a kultúra ismertetése és terjesztése, információszolgáltatás a lehető legszélesebb körben. A magyar nyelv és kultúra oktatásának, kutatásának és terjesztésének már működő külföldi központjai a Collegium Hungaricumok (Berlin, Bécs, Moszkva, Párizs, Róma), a Kulturális Intézetek (összesen 13, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központ), a külföldi egyetemi és magyar oktató- és kutatóhelyek kormányközi egyezmények keretében kiküldött vendégoktatókkal és lektorokkal (összesen 39, Romániában Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke és Marosvásárhelyen a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatán), valamint a külföldi magyar oktató- és kutatóhelyek nem kormányközi egyezmények keretében kiküldött oktatókkal (összesen 40). Intézményes keretek között 32 országban folyik hungarológiai tevékenység: Amerikai Egyesült Államok (3 helyen), Ausztria (3), Belgium, Bulgária (2), Csehország (3), Dánia (2), Észtország (2), Finnország (5), Franciaország (8), Hollandia (3), Horvátország (2), India (2), Izrael, Japán (2), Jugoszlávia (2), Kanada (2), Kína, Korea, Lengyelország (4), Macedónia, Nagy-Britannia (3), Németország (10), Olaszország (11), Oroszország (3), Portugália, Románia (4), Svédország (2), Szlovákia (5), Szlovénia (2), Törökország, Ukrajna (2). A Balassi Bálint Intézetnek a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ tevékenységének a folytatása mellett számos új feladata lesz. Az oktatói, felkészítői feladatok folytatásán túl az intézményi kapcsolattartás körének bővítése, a magyar nyelvoktatás színtereinek pontos feltérképezése, tanár- továbbképzés, kulturális rendezvények és tudományos konferenciák szervezése, könyvtári szolgáltatás, szakmai háttéranyagok kidolgozása, kutatás, kiadványok megjelentetése, kapcsolattartás, adatbázis működtetése, információszolgáltatás és számos más, a magyar nyelvet és kultúrát, a magyarságtudomány minél szélesebb körű megismertetését és népszerűsítését szolgáló tevékenység. Az intézet alaptevékenységéhez tartozó feladatok között szerepel a határon túli magyarok oktatásával és a magyar nyelv ápolásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a határon túli magyar és magyar nyelvet oktató pedagógusok és más szakemberek továbbképzésében való részvétel, valamint nyelvi, szaknyelvi utóképzés és magyarságismereti, kisebbségi kurzusok szervezése. A Balassi Bálint Intézet honlapjáról – www.bbi.hu – elérhető lesz a magyarságtudománnyal kapcsolatos minden ismeretanyag. /(Guther M. Ilona): Balassi Bálint Intézet. A magyarságtudomány új központja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2002. május 7.
Székelyföldi Önkormányzati Színházak Szövetsége elnevezéssel szervezetbe tömörülnek a marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi színházak. Erről döntöttek a Székelyföld Munkacsoport színházi alszakosztálya által szervezett tanácskozáson. A Székelyföld Munkacsoport októberben szervezi meg a harmadik Székelyföld Konferenciát. Ennek előkészítéseként a munkacsoport tanácskozást szervezett máj. 3-án Székelyföld önkormányzati színházainak helye és szerepe a régió fejlesztésében. Lehetséges jövőképek címmel, amelyen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat és a Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István tagozatának képviselői vettek részt. Az elmúlt 12 évben ez az első olyan találkozó, ahol mindhárom fél, a színházak fenntartói, a munkaadók és a munkavállalók, így az önkormányzatok, a színházak vezetősége és a színészek is jelen voltak. Középtávú célkitűzéseik között szerepel a bérletcsere-rendszer koordinációja, a vidéki bérletszervezési rendszer kidolgozása, tanácsadás és koordináció a színházak műsorpolitikájának a kidolgozásában, egységes pályázási rendszer felállítása, pályázatfigyelés, színész-szakszervezet létrehozása és működtetése, nyári előadások létrehozása, fesztiválok szervezése, színházi szaklap működtetése, a színházi menedzser-képzés szorgalmazása. /Kiss Edit: Szövetségbe tömörülnek a színházak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2002. június 8.
73 esztendős korában, Trelleborg kórházában elhunyt Erdős Irma /Nyárádkarácsonyfalva, 1929. szept. 8. - Trelleborg, Svédország, 2002. máj. 2./, a marosvásárhelyi, erdélyi, majd a nyugati szórványmagyarság egyik legjelentősebb színművésze. A magyar versmondás apostolaként szolgálta nemzeti kultúránkat a Kárpát-medencében, Nyugat-Európában és Amerikában egyaránt, férje, dr.Bartha István oldalán és támogatásával. Sok kortárs magyar költőt ő szólaltatott meg először a szórványmagyarság színpadain, nemegyszer Erdélyben is. Ravatalánál Molnár-Veress Pál, a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezetek Közösségének lelkésze szolgált a feltámadást hirdető igével. Hamvait a nyár folyamán a marosvásárhelyi református temetőben helyezik örök nyugalomra. Erdős Irma a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanult. 1952-től a marosvásárhelyi Székely Színház tagja és a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola beszédtechnika tanára lett. 1973-ban házasságkötése révén került ki Svédországba, ahol "egyszemélyes színházat" alapított, azaz versműsorokkal, esszékkel, elbeszélésekkel kereste fel a nyugati szórványmagyarság közösségeit, sok-sok verset, esszét, elbeszélést vitt el a magyarok elszórt szigeteire. Így jutott el 1997 során Erdély több településére, többek között Zilahra is, ahol hosszasan ünnepelte közönsége. /Gáspár Attila: Erdős Irmára emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
2002. szeptember 12.
Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem /Marosvásárhely/ Szentgyörgyi István Tagozatának vezetője elmondta: bővült a beindított szakok száma, a magyar tagozaton rendezőosztály indul hét hallgatóval, a román tagozaton bábművészeti osztályba vettek fel diákokat. Tervek szerint bábművészeti osztályba jövőben a magyar tagozaton is hirdetnek felvételit. A nyáron tizenkét magyar színész hagyta el az egyetem padjait, ugyanannyi hallgatóval kezd az egyetem Szentgyörgyi István Tagozata színészosztályának első évfolyama. A Tanügyminisztérium az intézet fejlesztésére az idén jelentősebb pénzalapokat biztosít, amivel a Pálffy-ház architekturális költségeinek jó részét fedezi. Az intézet megpályázza a ház berendezésére szükséges összegeket, de jelentős a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának a Teleki Alapítványon keresztül biztosított 2 millió forintos támogatása. Az egyetem tervezi egy tudományos kutatóközpont létrehozását, a Symbolum című folyóirat további kiadását és tudományos ülésszakok szervezését. /Lokodi Imre: Elkészül a Pálffy-ház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12./
2002. december 4.
A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./
2002. december 19.
Elhunyt Ferenczy István /Szászrégen, 1937. aug. 31. - Marosvásárhely, 2002. dec. 17./ Tamási- és Szentgyörgyi-díjas színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja. Súlyos betegség szólította el, példaértékű, nagyszerű pályafutást hagyott maga mögött. Ízig-vérig erdélyi magyar személyiség volt, akinek mindennél fontosabb volt kötődése, hűsége és művészi hite. 1959-ben Marosvásárhelyen, a Székely Színházban kezdte színészi pályafutását, Tompa Miklós egyik utolsó, kedvenc tanítványaként. A városban maradt, társulatához élete végéig hű maradt. Munkáját elismerés, megbecsülés, néha rajongás kísérte. Tudását, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola tanáraként is érvényre juttatta. Közel negyedszázadon át tanított. A világirodalom nagyjainak jelentős szerepei Shakespeare-től, Goldonitól, Schillertől, Shaw-tól Csehovon, Gorkijon át Solomonig és Dürrenmattig az ő hangján szóltak a közönséghez. Művészetének gazdagsága a magyar drámairodalom nyújtotta szerepekben bontakozott ki igazán. Madách, Szigligeti, Katona, Németh László, Móricz Zsigmond alakjai mellett az erdélyi szerzők, Tamási Áron, Sütő András, Székely János műveiben nyújtotta pályájának legemlékezetesebb teljesítményeit. Az erdélyi táj és lélek vállalt sorssá nemesült művészetében. Néhány éve Ferenczy István így vallott sorsáról: "Most, az öregedés határán egyre inkább meggyőződöm arról, hogy bőven elég az a kis hely, ahová Isten rendelte, hogy szülessen az ember. Bőven elég, ha ott tudja teljesíteni - többé-kevésbé - azt a feladatot, amit magára vállalt, vagy azt, amivel megbízták. Én a színészi pályát vállaltam, és nekem ez egy olyan óriási feladat, hogy úgy érzem, mindig adósa fogok maradni... Hát én itt születtem, és nagyon boldogan fogok meghalni - remélem, minél később -, igyekezvén, hogy még ami van, azt magamból visszaszolgáljam az embertársaimnak." Temetése dec. 20-án lesz a marosvásárhelyi római katolikus temetőben. /Ferenczy István. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./
2002. december 20.
Nemes Levente színész /sz. Medgyes, 1939. szept. 16./ a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója 1962-ben szerezte meg az oklevelet a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, majd a helybéli színháznál kezdte művészi pályafutását, 1972-től a sepsiszentgyörgyi magyar társulat tagja, 1992-től pedig az igazgatója. Két alkalommal vette át a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség A Kultúra Szabadságáért díját, 1999-ben az EMKE Kádár Imre-díjjal tüntették ki, 2001-ben a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma életmű-díjjal jutalmazta. Nemes Leventét a versmondás tette ismertté, közkedveltté. 1990 után sok tehetséges színész és rendező hagyta el a társulatot. Ekkor kapott megbízást a megyei művelődési felügyelőségtől, hogy állítsa talpra a színházat. /Némethi Katalin: Emberközelben Nemes Levente színész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 20./
2003. január 8.
25-30 év színpadi munkája elismeréseként a Szentgyörgyi István EMKE-díjjal jutalmazták Danaliszyn Józsefet /Gyergyószentmiklós/. A díjazott a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc színtársulat megalapítója és vezetője is. Ő szervezte meg 1978 végén Gálné Esztegár Ildikóval az amatőr színjátszó csoportot Gyergyószentmiklóson. A műkedvelő színjátszó legnagyobb fizetsége a taps, a közönség mosolya, jelentette ki. /Gergely Edit: A legnagyobb fizetség a közönség mosolya. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./
2003. június 7.
Szabó Csaba zeneszerzőtől, zenetudóstól jún. 6-án vettek végső búcsút Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Marosvásárhelyről elszármazott alkotó május 23-án, hatvanhét éves korában hunyt el. Szabó Csaba 1936. április 19-én Ákosfalván született. 1959-től 1967-ig a marosvásárhelyi Állami Székely Népi Együttes karmestere, 1963-87 között pedig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola adjunktusa volt. Tanári tevékenysége során számos színpadi, énekkari, kamarazenei, szimfonikus zenei alkotást komponált, a főiskolán vetette papírra zeneetnográfiai kutatásainak eredményeit. Társszerzőjével, Seres Andrással közösen adta közre a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötetet, amelyben - mint az előszóban olvasható - "az 1970-80-as évek moldvai sziget- és szórványmagyarsága énekes és hangszeres kultúrájáról, népköltészetéről" adott áttekintést. Szabó Csaba 1988-tól 1991-ig a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense volt. Elméleti főművét, az Erdélyi harmóniás éneklés a XVIII. században című művét Magyarországra költözése után írta meg; a háromkötetes munka a Magyar Művészeti Akadémia millenniumi pályázatán Arany Díjat nyert. /Elbúcsúztatták Szabó Csaba zeneszerzőt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./
2003. augusztus 15.
Vásárhelyi Nyári Komédiázás címmel tart szabadtéri nyári színházi programot Csíkszeredában, a Mikó-vár udvarán aug. 15-én a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata. Bemutatják az Egynapos királyság és a Kocsonya Mihály házassága című komédiákat. Rendező Kovács Levente, a rendező munkatársa Szélyes Ferenc. /Szabadtéri komédiázás. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2003. november 7.
Kiss Kornél Iván a nagybányai színjátszásról írt, megjelenés előtt álló kötetéből közölt részletet a hetilap. A kommunista rendszerek több mint százmilliós emberveszteséget okoztak, amire nem volt példa a világtörténelemben. Az ötvenes években Nagybánya tartományi székhely volt. A tartományi párt és államvezetésben volt többek között Uglár József, Lőw Pál, Horváth József, Uglár Vilmos, Suta László. Közülük többen nem vallották magukat magyarnak, de magyar kultúrkörben nevelkedtek. Részben nekik volt köszönhető, hogy azokban az időkben, a diktatúra lehetőségeihez mérten, virágzott a magyar művelődési élet. Abban az időben Nagybányán hat magyar általános iskola és egy középiskola működött. Ezen kívül két szakközépiskolának voltak magyar tagozatai. 1953-ban a kolozsvári Szentgyörgyi István Színiakadémián egy kiváló tehetségeket ígérő évfolyam 18 tagja kapott oklevelet. Az összeforrott fiatal közösség egyik színházhoz sem akart elszegődni, hanem együttmaradva, új színház létrehozása mellett döntött. Együtt Nagybányára jöttek, így jött létre a nagybányai magyar színházi tagozat. Ez a színház három évig működött Nagybányán, amikor áthelyezték a színházat Szatmárnémetibe. /Kiss Kornél Iván: Elvinni a szót... A hatalom szorításában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 7./
2003. december 4.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) idei kolozsvári közgyűlésén tizennégy, az erdélyi kulturális és művelődési életben kimagasló szerepet vállaló személyiségnek adott díjat. Ennek keretében részesült - többek között - Spectator díjban Stanik István, az Erdélyi Riport című nagyváradi hetilap főszerkesztője, Both Aranka pedig az erdélyi magyar néphagyományok ápolásáért kapta meg az EMKE Kacsó András díját. Az erdélyi magyar népi kultúra értékeinek intézményes megőrzése és ápolása terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért Gazda Klára a Bányai János díjat, Muzsnay Árpád közösségmegtartó és közművelődési munkásságáért a Kun Kocsárd díjat vehette át. Az EMKE Buzás Pálnak ítélte a Nagy István díjat a magyar zeneirodalom értékeinek népszerűsítése terén végzett több évtizedes zongoraművészi és zenepedagógiai munkásságáért, Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője pedig népfőiskolaszervező munkásságáért Balázs Ferenc díjban részesült. /Erdélyi kulturális díjak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 4./ Nemes Levente a Bánffy Miklósról, Fülöp Zoltán a Kovács Györgyről, Fábián Enikő a Poór Liliről elnevezett, a színművészet terén elért eredményeket jutalmazó díjat kapta. A Szentgyörgyi István-díjat László Károly, a Szolnay Sándor-díjat Paulovics László, a Monoki István-díjat Szabó Klára, a Balázs Ferenc-díjat Garda Dezső, a Mikó Imre-díjat Székely Zsuzsa vehette át. A farkaslaki Tamási-ház hűséges gondozásáért Tamási Erzsébet vehetett át oklevelet. A közgyűlésen újra az egyesület alelnökévé választották Matekovits Máriát, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport aligazgatóját. /K. ZS.: Átadták az EMKE 2003-as díjait. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./
2004. február 3.
Elhunyt Izsák Márton szobrászművész /Galócás, 1913. ápr. 12. – Marosvásárhely, 2004. febr. 1./, több köztéri szobor és kisplasztika alkotója. Két hete Barabás István festőművész kiállításán még megjelent. Marosvásárhelyen többek között Bartók Béla és Mihai Eminescu, Szentgyörgyi István és George Enescu szobormása és a Holokauszt emlékműve áll. Életművéhez tartozik a művészeti középiskola is, amelyet közel három évtizeden át igazgatott, kiváló művészgenerációkat indítva el. /Elhunyt Izsák Márton. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
